Jöjjön az újdonság, a 2007 Októberében Európában is megjelent Crash of the Titans! A játék szokásához híven új fejlesztőcsapatot kapott és ez szerencsére/sajnos igencsak meglátszik rajta... Első indítás:

Elindítva a játékot egy hosszabb intró fogad, ami akkor még eléggé semmitmondó. Egy árnyjátékot láthatunk, amin Cortex és Nina (főellenségünk és testvére) kis állatkákat változtatnak át nagy szörnyekké. Ezután jutottam el a menübe, ahol Multiplayer mód is szerepelt. Új játékot kezdve kellemes történetbevezető intró fogadott, ami kárpótolt az előtte látottért. Crash és a többi karakter (Coco, Aku-Aku, Cruch) egy szigeten élik mindennapjaikat, amikor Cortex egy léghajón megérkezik és elrabolja Coco-t. Mi egy percet sem habozva felkerekedünk, hogy megmentsük drágalátos hugunkat, ám utunkat rövidesen elég termetes szörnyek, Titánok állják majd. Őket komoly ütlegesét követően elkábítjuk, ezután a O-val felugorhatunk a hátukra és irányíthatjuk őket. De hogyan is van ezaz ütlegelés? Crashünk ugyanis a sztori elején nem tud pörögni, ahogyan az a régebbi játékokban megszokott volt az ellenségek leszerelésére, pusztán hadonászhatunk vele. A szóbanforgó képességet és más egyéb finomságokat később megtanulhatjuk azáltal, hogy összegyüjtjük az ellenfelekből és pályaelemekből kihulló Mojo-kat. Ezek pici kék üveggolyók, amiket funkcionalitásukat nézve a hajdani játékokban lévő almákhoz tudnék hasonlítani.

Ezzel kezdődik el a Negatívum lista, ami abban merül ki, hogy a kézhez kapott játék egyáltalán nem emlékeztet minket az elődeire. Ez baj. Életcsík van benne, amiről azelőtt soha nem volt szó. Nincsenek TNT-s vagy Nitrós dobozok, a sima doboz is kevés és jelentéktelen, inkább csak pályaelemnek felelnek meg. Crash karaktere minden eddigi játékhoz képest - szerény véleményem szerint - most változott a legtöbbet. Az eddigi őrült, de mégis tekintélyes karaktert egy alacsony intelektusú gagyogós teenager szőrmók váltotta fel, aki alapjában véve nem rossz pofa, de nem igazán jó Crash-nek.

De ezzel legyen is vége a rossz tulajdonságokról szóló résznek, ugyanis a Crash of the Titans egy kifejezetten jó játék!

A játékunk szórakoztató, izgalmas, igencsak látványos és kellően nehéz is. A történet 20 Epizódra van bontva, amit az egyes szinteknek tudhatunk be. Ezek fokozatosan nehezednek és majdnem mindegyiken új Titánokat ismerhetünk meg, új képességekkel. Mindez és a változatos helyszíneket felsorakoztató pályák (Western, Vulkán, Barlang, Jungel, Mocsár, stb.) igencsak változatossá teszik elbeszélésem tárgyát. Külön kiemelném a karakterek mozgásának kidolgozottságát, ami élethűre és ezáltal a hangulatot kellően fokozóra sikeredett. A történetből nem szeretnék többet mesélni, mert elronthatja a játékot azoknak, akik majd játszanak vele.

A Radical fejlesztőcsoport alkotott, csak nem egy Crash játékot. Ha valaki úgy ül le hozzá, hogy " húú dejó! nosztalgiázni fogok" sajnos csalódni fog, de ha egy új sorozat kezdetének vesszük, akkor remek szórakozást ígér. Mindenesetre én remélem, hogy a következő rész tükrözi majd a jó öreg klasszikus hangulatot.

Pontozzunk:

Grafika: 8\10

Hangok: 7\10

Játékélmény: 8\10